Loro Parque – Valóban több, mint csupán állatkert – szubjektív élménybeszámoló

A Loro Parque eddig mindig kimaradt a tenerifei utazásaink során, pedig mindenkitől csupa szépet és jót hallottunk róla. Ez valószínűleg azért volt így, mert nem igazán szeretem az állatkerteket, sajnálom a bezárt állatokat. Idén viszont a feleségemmel, Adéllal ketten utaztunk Tenerifére, és úgy éreztük, hogy most jött el az ideje, hogy felfedezzük a sziget legnagyobb látványosságát.

Ahogyan közeledtünk a Loro Parque-hoz, egyre inkább szembeötlő volt a gyönyörűen rendben tartott környék, a gondozott, sötétzöld pázsit, és a makulátlan tisztaság. Az ember már a külső környezet alapján úgy érzi, ezt látnom kell, mert itt bizony valami különleges élményben lesz részem. És így is történt.

1. 2.

Első élmények
A belépést követően egy olyan világba csöppentünk, ami teljesen elvarázsolt minket. Valóban igaz, hogy a látogató nem is igazán állatkertben érzi magát, hanem inkább egy gyönyörű parkban, ahol az állatok között sétálgathat, és kedvére gyönyörködhet bennük.
Az első állomásunkon a gorillákat csodálhattuk meg, akik egy hatalmas hegyoldalban kaptak helyet, egy szépen gondozott kifutón. Gyönyörű látvány volt a méltóságteljesen szemlélődő gorilla, egy magas fa tetején.

5. 6.

Táncoló talpak

A gorillák után a pingvinek következtek. Még soha nem láttunk élőben pingvineket, ezért nagyon meglepett minket, hogy mennyire picik, és milyen aranyos teremtések. Rögtön eszembe jutott a Táncoló talpak című animációs film, amiben szinte teljesen úgy néznek ki a pingvinek, mint a valóságban is (ez engem, a laikust teljesen meglepett… :) ). A pingvinek egy -1 fokos hőmérsékleten tartott kifutón vannak elhelyezve, ahová az „égből” még jégkristályok is hullanak nekik. A „nagy” pingvinek mellett egy üvegfallal elválasztott teremben láthatjuk a néhány napos pici pingvineket is, akik még csak most ismerkednek a világgal.

10711.9812.

Vízi bemutatók

A parkba történő belépést követően minden látogató kap egy térképet, amin fel vannak tüntetve a különböző bemutatók időpontjai is, így rögtön el tudjuk készíteni a saját „programunkat”, az érdeklődési körünknek megfelelően. Mi Adéllal elsőként a delfin és az orka-showra voltunk leginkább kíváncsiak, így a delfin-aréna felé vettük az irányt. A hatalmas lelátón már 10-15 perccel az előadás kezdete előtt gyülekeztek a nézők, a delfinek pedig egyszer-egyszer kikukucskáltak a víz alól, mintha csak színészek lettek volna, akik az előadás előtt kinéznek a függöny mögül, vajon teltház lesz-e. Az előadás fantasztikus volt, Adéllal nagyon élveztük elejétől a végéig, pedig alapvetően mindkettőnknek negatív érzései vannak az állatok idomításával kapcsolatban. A show alatt viszont olyan állatokat láttunk, akik kicsattannak az egészségtől, jó rájuk nézni, és látszólag nem rabszolgaként bánnak velük, hanem az idomárjaik/gondozóik is rajonganak értük (ez persze lehet, hogy naivitás a részünkről, de laikusokként ez csapódott le). A műsor nem volt izzadtságszagú, kellemes zene szólt, és a humor sem maradt el. A végén Adél nagyon irigyelte azt a kisfiút, akit a delfin egy kis hajóban húzott, aztán pedig meg is simogathatta, sőt még puszit is adhatott neki.

13. 14. 15. 16. 17. 18.

A delfinek után az orkák (más néven gyilkos bálnák) arénája felé vettük az irányt, és ahogy közeledtünk, hallottuk az állatok hangjából, hogy ez itt már bizony picit más kategória. A medencében méltóságteljesen úszkáltak ezek a hatalmas állatok, a kivetítőn pedig folyamatosan figyelmeztették a nézőket, hogy aki nem szeretne vizes lenni, az húzódjon a fenti sorokba, mert a lenti részen néző bizony nem marad majd szárazon. Hát nem is maradt. A műsor alatt az orkák jól betanított mozdulatokkal permetezték (vagy inkább zúdították) a medence vizét a sikítozó nézőkre. Az idomárok egyébként egy néhány évvel ezelőtti halálos tragédia miatt már nem mennek be a 12 méter mély medencébe az állatok közé. Ennek ellenére az orkák parancsszóra ugranak, szaltóznak, bólogatnak, pörögnek a medence partján, vagy éppen a farkukkal locsolják a nézőket. Lenyűgöző volt, ahogyan a tonnás testük a vízbe csapódott, és szinte beleremegett még a nézőtér is. A műsor alatt azon kezdtem gondolkodni, hogy mennyire csodálatosan lettek megalkotva ezek az állatok, és mennyire jól tanúskodnak a Teremtőjük hatalmáról és bölcsességéről. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire érdekes, hogy vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy ez a számtalan gyönyörű állat pusztán a véletlen műve, és egy véletlenszerű folyamat eredményeként jött létre.

19.21. 22.20.

A gyilkos cetek után egy kicsit szelídebb állatokat néztünk meg, a fókákat. Ők egy kisebb arénában adják elő a delfinekhez hasonlóan játékos, vicces, és szórakoztató műsorukat. A fókák „kézen” állnak, fejest ugranak a medencébe, tapsolnak a „kezükkel”, és még labdáznak is. Lenyűgöző volt.

23 24 25. 26.

Animal Embassy

A cápák és halak akváriuma nagyon hasonlít a budapesti Tropicarium-hoz, az alagút is hasonló, ezért itt nem sok időt töltöttünk. Viszont nagyon meglepett minket az, ami az akvárium mellett volt. Egy kis Csendes-óceáni szigeten éreztük magunkat a nádfedeles házak stílusa miatt, amiről kiderült, hogy egy Animal Embassy (Állati Nagykövetség) névre hallgató létesítmény, amiben laboratórium, fejlesztési központ, és állatkórház működik. Célja, hogy segítse a kipusztulás szélén álló fajok megmentését, valamint hogy biztosítsa a Loro Parque lakóinak folyamatos egészségességét. Az üveg falakon keresztül meg lehet nézni, hogyan végzik a kutatók a munkájukat, és látják el a beteg papagájokat, és más állatokat.

27. 28.

A vízi show-műsorokon kívül szinte fel sem lehet sorolni azt a rengeteg állatot, amit még láthatunk a parkban (például jaguárt, fehér-tigrist, teknősöket, pelikánokat – akik szabadon mozognak, és különböző hüllőket is). A park legtöbb lakója természetesen papagáj, akiknek van egy hatalmas „házuk is”, amiben szabadon röpködhetnek egyik fáról a másikra, a látogatók pedig közöttük mászkálhatnak. Voltunk papagáj-shown is, amin „beszéltek” a papagájok, és különböző ügyességi feladatokat végeztek. Ez annyira nem nyűgözött le minket, de azért érdekes volt. A papagájok például olyan alacsonyan repültek a nézők között, hogy néhány személynek a haját is érték a tollaik :)

29. 30. 31. 32.33. 34. 35. 36. 37 38

Személyes benyomás

Ahogyan az elején is említettem, nem igazán szeretem az állatkerteket, és sajnálom, amikor az állatok meg vannak fosztva a szabadságuktól. Viszont elnézve a Loro Parque állatait, és a körülményeket ahogyan élnek, nem volt bennem rossz érzés, mert úgy tűnik, jól érzik magukat, és figyelnek rájuk. Nagyon érdekes volt azt tapasztalni, hogy a Loro Parque-ban mennyire gondosan ápolják őket, odafigyelnek rájuk, és hogy mindenütt tisztaság, rendezettség van. Az egyik részen meg lehetett lesni, hogy mivel etetik őket, és meglepő volt látni, hogy mennyire jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket kapnak.

A Loro Parque egyik tábláján az áll, hogy a park, és a show-k fő célja, hogy közelebb hozza az embereket és az állatokat, és megtanítson minket tisztelni, és megvédeni a természetet. Úgy gondolom, hogy ezt a célt (nálunk legalábbis) teljes mértékben betöltötte, és a látogatás után nem csak az állatokhoz kerültünk közelebb, hanem a Teremtőjükhöz is.

Utazzon Tenerifére

Delfinlesen Tenerifén – elfogult helyzetjelentés egy kalózhajóról!

Szerző:

Delfinnézés

Kedves Tenerifére vágyódó, vagy éppen oda készülő utasunk! Mint ahogy arról a tenerifei látnivalók között beszámoltunk, a szigeten nagyszerű lehetőség kínálkozik elmenni egy delfinnéző hajóútra. A választék jelentős, ezért a TICKAIR ad Önnek egy nagyszerű tippet! Kérem olvassa el egy ...

Bővebben »

Tenerife? Gran Canaria? Lanzarote? Fuerteventura? – Kanári-szigeteki úti cél választó

Szerző:

Kanari-szigetek

A Kanári-szigetek legnépszerűbb célpontjai Tenerife, Gran Canaria, Lanzarote, illetve Fuerteventura. Mindegyik sziget káprázatos és igazán remek választás a pihenésre. Sok Utasunk megkérdezte már, hogy mi melyiket ajánljuk a négy sziget közül. Most igyekszünk egy csokorba szedni az érveket, hogy pontos képet ...

Bővebben »